Bugatti Centodieci - Amikor a Chiron már átlagos

A Bugatti 110 éves múltja nem éppen felhőtlen. Több tulajdonosváltáson és csődön ment keresztül a márka, de nem véletlenül lett a 2010-es évekre a luxus és performance megtestesítője az autóiparban. A modern Bugattikat az EB110-tól számítjuk, melynek nagy jelentősége lesz az alábbi blogban, de térjünk rá a két igazi mérföldkőre, ugyanis a Veyron és a Chiron hozta vissza a Bugatti igazi pompáját. 

 

 

Veyron

2005-öt írunk, amikor a Volkswagen konszern, de már francia gyártású Bugatti piacra dobta az 1001 lóerős Bugatti Veyron 16.4-et, mely a sorozatgyártású autók kategóriájában világrekord sebességet, 407 km/h-t ért el közúton. Érdekessége a sebességrekord megdöntésének, hogy az adott közúton oda és visszafele is el kellett érnie a rekordot, így számított csak hivatalosan is rekordnak. Sorozatgyártott autónak az a szuperautó minősül, melyből minimum 30 darabot gyárt az adott márka.

Összesen 500 darabot gyártottak a Veyronból, először az alap 16.4 verziót, később a GrandSportot, GrandSport Vitesset és Supersportot. Mindegyik verzióból több egyedi, vagy kis darabszámban gyártott különkiadás kísérte, ilyen a Legends Edition 6 tagja, vagy a linken megtalálható többi kiadás (Veyron Modellek). 

 

Szinte mindegyik Veyron kiadás rekordot döntött. A GrandSport Vitesse World Record Edition a világ leggyorsabb nyitott tetős közúti autója lett, míg a Supersport megdöntötte a 16.4 abszolút rekordját, így a 407 km/h helyett a világrekord a 431 km/h lett.

 

 

Chiron - A legújabb mérföldkő

A Chiron nevet nagy Bugatti fanok már a millennium előtt ismerhették, ugyanis a Veyron koncepció autóját így nevezték el 1999-ben. A sorozatgyártott Bugatti Chiron 2016-ban került sorozatgyártásba a franciaországi Molsheimben található Bugatti gyárban. Nevét a legendás monakói autóversenyző Louis Chiron inspirálta. A Chiron formatervét először a 2015-ben bemutatott Vision GranTurismon láthatta a nagyérdemű, mely a valóságtól kicsit elrugaszkodott képet mutatott a jövőbeli Bugattik formavilágáról. Az 500 darabszámban gyártott Chiron W16-os 8 literes motorja 1500 lóerő leadására képes a négy turbó segítségével. 

 

2019 augusztusában a VW konszern tesztpilótája Andy Wallace 490 km/h ért el az egyik Chiron prototípussal, ezzel abszolút megdöntve a sebességrekordot közúton. A Chironnak is számtalan különkiadása született az elmúlt 6 évben, kezdve a Chiron Sporttal, A Chiron 110 Ans, a Les Legendes, a Super Sport 300+, Super Sport, Pur Sport és a Chiron Noire Edition. Ezek közül csak a Super Sport és Super Sport 300+ erősebb 100 lóerővel a normál Chironnál. 

 

 

A különkiadások különkiadása

 

Amint említettük, a Chironból rengeteg verzió készült, de vannak olyan típusok is, melyek platformja megegyezik a rekorder autóéval. Ilyen a Divo, a világ legdrágább új autója a La Voiture Loire, a W16 Mistral, vagy a Centodieci.

 

 

Centodieci

A Chiron alapjaira épült különlegesség a Bugatti 110. évfordulójára készült, illetve a márka felemelését segítő legendás EB110 előtt tiszteleg. Az összesen 10 darabszámban gyártott Centodieci külseje a modern Bugatti éra vonalait ötvözi az EB110 90-es évekbeli vonalvezetésével. Ugyancsak a Chiron Super Sportból ismert W16-os 1600 lóerős négy turbós motor hajtja, végsebessége meghaladja a 400 km/h-t. A 2022 júniusától decemberig gyártott típus még Monaco utcáin is ritka látvány, a gyűjtők inkább befektetésnek veszik a 10 millió eurós különlegességet, kivéve Cristiano Ronaldot, aki még a második Manchester Unitedes karriere alatt egy ilyen Centodiecivel jelent meg az edzőközpontban. 

 

Nekünk talán a legkülönlegesebb példányt sikerült lencsevégre kapnunk a Horvátországban megrendezett SupercarOwnersCircle rendezvényen. Ez az egyetlen Centodieci, mely eredeti Bugatti kékben tündököl, Düsseldorfi gazdája pedig boldogan tette bele a sok száz kilométert a túra alatt. A Centodieci érdekessége még, hogy kizárólag az európai piacra szánták mind a 10 darabot.